Our dream comes true - 2.rész

Sziasztok!
Meghoztam az új részt! :) Ha minden jól megy, estére valószínűleg megkapjátok a következő részt, vagy esetleg egy novellát! :)
Jó olvasást! :)

Part II - Who's that?

-Hát ide is eljutottunk. Minden rendben lesz! - mondtam, miközben a táskámban matattam. - Angie, van egy kis problémánk - szólaltam meg félve.

-És mi volna az? - kérdezte még mindig a házat meg a kertet bámulva.

-Nincs meg a kulcs! Anélkül pedig nehezen jutunk be.

-TESSÉK??? Dora Müller, ugye most csak ugratsz???  - kiabált Angie. - Tudtam, hogy  nem lesz minden zökkenőmentes. Most hogy fogunk bemenni? Kint éjszakázunk majd szerinted ennyi cuccal a szabad ég alatt? Hajléktalannak néznek majd minket! Ráadásul gondolom se az ex-tulaj se a kertészfiú száma nincs meg, hogy kérjünk tőlük másik kulcsot. Most meg mit nevetsz?

-Rajtad! - mondtam, miközben majd megpukkadtam.

-Miért? Mi az, ami ennyire vicces rajtam? - kérdezte Angie teljesen kikelve magából.

-Csak vicceltem! Itt van a kulcs! - lóbáltam meg az említett tárgyat.

-Most miattad kaptam majdnem szívrohamot? - dühöngött. - Köszönöm szépen! Ez jól esett.

-Ne haragudj rám, kérlek! De látnod kellett volna magad, ahogy itt pattogsz, hogy mi lesz most! Meg amit hadonásztál hozzá! Nem volt semmi!  - nevettem ismét. A végére Angie is elmosolyodott.

-De ha még egyszer ilyet csinálsz...

-Nem lesz még egyszer! Ígérem! - mondtam s megöleltük egymást.

Kinyitottam a kaput, majd bevittük a cuccainkat az ajtó elé. Először az udvart vettük célba. A kert nem volt hosszú, inkább széles. A végében volt egy hatalmas garázsszerűség, de inkább egy méretes sufninak mondanám. Elfért benne két nagy kocsi is mindenféle helyhiány nélkül, meg még akár egy-két szerszám is. Mellette egy szuper úszómedence, melynek "partján" egy sörsátort állítottak fel, benne hat műanyag szék és egy színben hozzájuk passzoló asztal. Előrébb volt egy virágoskert, a kerítés mellett néhány fa. Sokkal szebb volt, mint a képeken.

Végre bejutottunk a házba is. A csomagjainkat behordtuk az előszobába, ahol a fejenként három bőrönd és a  két kisebb táska mellett kényelmesen elfértünk. Innen nyílt az előszoba, ahol a falak vajszínűek voltak, a szőnyeg is hasonló volt a falhoz és jó puha. Ilyet akartam már ősidők óta, és most itt van! És csak a miénk! Ez, ha lehet, még jobban feldobott. Volt még egy kanapé és egy fotel is a szobában, ezek tejeskávészínben pompáztam. A falon pedig egy csúcsszuper plazma TV. Innen a konyhát balra találtuk, de igazából a két helyiséget csak egy boltív választotta el. Berendeztek itt lent még két vendégszobát külön fürdővel. Ha egyenesen mentünk tovább, feljutottunk az emeletre, ahol bal és jobb oldalon is két szoba volt. Az egyik egy dolgozószoba volt, másik kettő hálószoba - melyekhez gondolom, mondanom sem kell, hogy külön fürdőszoba tartozott-, az utolsó szoba pedig egy raktárféleség volt. Nem egy poros szobát kell elképzelni. Gyönyörűen rendben tartva, portalanítva. Nem is tudom felsorolni, mi mindent találtam, olyan sok holmi volt ott.

Mikor lefelé mentem vissza, nem találtam Angiet. Egy kisebb pánik uralkodott el rajtam, hisz ha ő eltűnik, annak nem lesz jó vége. Égen-földön kerestem a házban, de sehol sem találtam. Végső elhatározásomban pedig kimentem az udvarra. Ott végre megtaláltam, amint beszélget egy fickóval. Kicsit közelebb mentem, de csak annyira, hogy még ne vegyenek észre. Nem sok kellett, hogy ne sikkantsak fel. El sem fogjátok hinni, ki állt ott!