22.7.11

Our dream comes true - 8. rész

Sziasztok, Drágáim!
Az élménybeszámoló az útról holnapra csúszik, de a részt hoztam, ahogy ígértem. :)))) Nem pont olyan, amilyenre összeállt a fejemben, de szerintem elfogadható. Kíváncsi lennék, mire számítottatok Dora és Tom találkozásánál, és az mennyire jött be, avagy esetleg mennyire nem. Lécci írjátok le! :)) Na, de nem is lopom tovább a süket dumával az időtöket! :)
Jó olvasást!

Part VIII. - Is it a date?

-Hát te mit csinálsz ott? - kérdezte Angie.

-Öhm... tudod, áthívtam mára Jant vacsira, és gondoltam, kicsit feldobom a szekrény tetejét egy pár cserepes virággal, hogy azért mégse legyen olyan fakó és unalmas a konyha - vágtam ki magam gyorsan és áldottam az eszem, hogy néhány cserepes virág a szobám ablakában csücsült, mert így a kamerát is el tudtam rejteni, hogy Angie és Jan még véletlenül se vegye észre. - Ja, és majd bevásárolni is el kell mennünk, ha nem az üres tányérral akarjuk megkínálni életed értelmét - mosolyogtam sokat sejtetően Angie-re.

-Áthívtad vacsorára? Nincs egy normális göncöm se, amit felvehetnék! - esett kétségbe ismét, akárcsak a repülőn. Én már a fejemet fogtam.

-Angela Kranich, ...

-Jó, jó, befejeztem! De amúgy mit tudsz te, amit én nem? - kérdezte.

-Tudod, sok mindent. De most legyen annyi elég, hogy gyorsan meg kell venni a kajának valót! És Jan kedvencét fogjuk elkészíteni, ha tetszik, ha nem - jelentettem ki ellentmondást nem tűrően.

-Szuper! Na, akkor induljunk meg, mert ha így haladunk, karácsonyra se lesz kaja! - kiáltotta totál bezsongva.

Lemásztam a konyhaszekrényről vigyázva, hogy még véletlen se váljon láthatóvá a művem, utána pedig elindultunk a boltba. Ennél jobb környékre nem is költözhettünk volna! Minden a közelben van, 10 percnél többet nem kellett sehová sétálni. Megvettük a sütcsirkének valót, meg hozzá a fűszereket - már amelyiket megtaláltuk -, majd a rizst is beledobtuk a kosárba, meg két üveg bort és desszertnek némi kekszet és sütinek látszó péksüteményt. Nem nagy édesség a vacsi utánra, de nem volt kedvünk még sütögetni is. Következő utunk a kasszához, majd onnan haza vezetett. Egész főzés alatt jókat hülyéskedtünk Angie-vel, megterítettünk, majd elmentünk tusolni. Angie-nek segítettem kiválasztani a ruháját estére, majd én is felkaptam magamra valami egyszerűt. Most úgysem rajtam lesz a hangsúly. Feldobtunk magunkra egy laza sminket - nem túl erőset, de nem, is túl halványat. Olyan pont erre az alkalomra illőt. Mikor kész lettünk, a nappaliban tűkön ülve vártuk a vacsoravendégünket, közben Angie próbálta belőlem kiszedni, hogy tudtam-e beszélni Jannal, és ha igen, mit érez iránta, de ez nem jött neki össze. Kis csevelyünket egy csengetés zavarta meg. Angie szeme egyből felcsillant, de sajnos le kellett állítsam, mert Jan érkezéséig még volt egy jó fél óra.

-Hát te? - kérdeztem nem túl barátságosan, mikor megláttam, ki áll az ajtóban.

-Dora, én bocsánatot szeretnék kérni, amiért úgy beszéltem délelőtt, ahogy. Csak ahogy Georg elmondta, hogy néz ki a szomszédlány, egy nagyon szép lányt képzeltem el a szemeim előtt, de a valóságban te még szebb vagy. És nem tudtam, hogy Dave unokahúga vagy. Tényleg sajnálom - mondta Tom. Kicsit, jobban mondva nagyon jól esett az, hogy amit mondott, de ez még nem hatott meg.

-És ki küldött, hogy mindezt mond el nekem?

-Senki. Magamtól jöttem. De nem jönnél ki egy kicsit?

-Egy pillanat! - mondtam némi habozás után és szóltam Angie-nek, hogy nemsokára jövök. - Nos, itt vagyok, mondhatod.

-Szóval nem küldött senki - folytatta, miközben elindultunk a kapu felé szépen lassan -, még Bill sem tudja, hogy itt vagyok. Igazad volt abban, ahogyan a nőkre tekintek, eddig tényleg csak a kielégülés utáni vágy hajtott, ...

-Hogy hogy eddig? - értetlenkedtem.

-Tudod, azt hiszem ma megváltozott bennem valami. És ennek a változásnak te vagy a kiváltó oka.

-Hogy én? Figyelj, Tom! Nagyon kedves, hogy ezt mind elmondtad, de ez nekem nem elég, hogy más ágyába bújjak. Ehhez egy kicsit többet kellene teperned - mondtam neki, de igazából borzasztó jól estek a szavai. Viszont ott volt a másik hang, amelyik nem engedte, hogy bedőljek Tomnak. Még nem.

-Én nem azért mondtam, hogy most egyből lefeküdj velem.

-Hanem? Majd holnap? Vagy esetleg két nap múlva?

-Ajj, Dora. Nem érted. Én...

-Igen, tudom, te bocsánatot kérni jöttél - vágtam gyorsan a szavába. Nem voltam benne biztos, de ha a női megérzésem nem csal, akkor épp szerelmet vallani készült. Ezt meg még egy kicsit korainak tartottam volna. - És ezt, még ha az, amit mondtál, egy kisebb tüske marad, de elfogadok. Kezdjük újra az ismerkedést onnan, hogy tudjuk egymás nevét, és nincs semmi előítélet a másikkal szemben. Rendben?

-Rendben - ráztunk kezet. Láttam rajta, hogy valamit még mondana, de aztán mégsem tette.

-Dora, hát ti mit csináltok ideki? - futott be Jan.

-Csak megbeszéltünk egyet s mást.

-De ugye nem bújsz egyből az ágyába?

-Jannal is hasonló volt a helyzet - kezdtem, s mikor elkezdtem mondani, leesett, hogy ez nem volna jó ötlet, így gyorsan kivágtam magam. Nem is tudom, honnan jött ez. De mégsem mondhattam, hogy "Jaj, Jan, ne izélj már!" - , és vele is tartom a kapcsolatot attól függetlenül! - néztem Janra, akinek egy kisebb szívrohamot lehetett leolvasni az arcáról. a szemében viszont láttam, hogy büszke rám, hogy milyen profin kivágtam magunkat a helyzetből.

-Ki az a Jan? - kérdezte Tom.

-Az egyik jóbarátom. De arról az esetről senkinek sem szeretnék beszélni - szögeztem le gyorsan, még mielőtt Tom megpróbálta volna kiszedni belőlem.

-Dave, menj be nyugodtan! Angie a nappaliban van - ajánlottam fel gyorsan, hogy még Tomtól el tudjak köszönni.

-Okés, megyek. Megvárunk majd a kajával, jó!

-Jó! - válaszoltam, majd Jan bement. - Szóval, Tom! Akkor a mait elfelejtem, de ha még egy hasonlót meghallok a szádból, irtó mérges leszek, és ha szerencséd van, köszönni még fogok neked, de mást ne várj el tőlem!

-Rendben! Köszönöm, hogy mélyre rejted a mai dolgot! Mit szólnál, ha holnap körbevezetnélek a környéken? - kérdezte hirtelen.

-Én benne vagyok, de mi lesz Angie-vel? Hagyjam itthon egyedül?

-Majd ellesz Dave-vel! Láttam, mennyire vibrál köztük a levegő! - mondta sejtelmesen mosolyogva. Nem hiszem el, hogy még Tom is észrevette, csak ők nem képesek erre! Hihetetlen.

-Akkor holnap 11 jó?

-Persze! - válaszolta boldogan. Ez nem nagyon tetszett nekem, de valahogy mégis,. Kicsit paradox érzéseim voltak. Elköszöntem Tomtól, aki még egy puszit is adott és meg is ölelt. Meglepett, de még magamhoz képest is gyorsan reagáltam.

Még az ajtóból visszanéztem, és a látvány megmosolyogtatott. Tom boldogan szökdécselve jutott el a kocsijáig, ott még ugrott egy nagyot és a levegőbe bokszolt. Becsuktam az ajtót, gondoltam már ideje vacsizni, és a gyomrom is hangot adott már ürességének. A nappaliba tartottam, az ajtóban viszont megtorpantam.

6 megjegyzés:

  1. juj én írok elsőként.. Nekem a tali egy kicsit furi volt... Tom magától ment el? Nem nézném ki belőle, de attól még a rész nagyon jó volt..:D:D:D Jan és Angie kapcsolata remélem felfelé ívelő lesz és kiderül, hogy mire kell a kamera..
    puszi:)

    VálaszTörlés
  2. köszööm Leona! :))
    Tom most ebben egy kicsit más személyiség lesz, mint úgy általában, de a végkifejletet még magam sem tudom... :P Jan és Angie... az meg már megint csak más tészta lesz :)))
    pusziim^^

    VálaszTörlés
  3. Banyek! Csajszi ez valami nagyon de nagyon édes! Üdv itthon! Remélem jól érezted magad!
    Azért nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi lesz. :D
    Puszim!

    VálaszTörlés
  4. hehh... köszönöm :))))
    kíváncsi is lehetsz! :)))
    pusziiim ^^

    VálaszTörlés
  5. szia te drága! ^^
    én is tegnap értem haza és miután ígéretemet betartva felraktam egy részt a blogomra ágyba is zuhantam - gondoltam: holnap ha felkelek első lesz, hogy elolvassam a műremekedet. és kár hogy eddig vártam vele, mert nagyon jó! a találkánál kb. erre számítottam volna, de mégsem ilyen bűnbánós, szerelem vallósra - Tomban itt pozitívan csalódtam. jó, hogy végre valaki nem egy utolsó kanos nácinak állítsa be! :))) tetszik... bár szerintem ez a macsó rosszfiú Tomnak a szexepile, de ha ilyen a való életben, mint a Te történetedben, akkor ő is egy lehet a sok jó ember közül ezen a Földön! ^^ és ez tetszik Dorában, hogy nem ugrik rögtön ágyba Tommal - a legtöbb történetben az van, hogy a csaj megmondja: á, én úgyse vagyok olyan, nálam nem nyertél! de ilyen egy - két rész után már ők is paplan nehezéket játszanak! itt persze nem akarok senkit sem megbántani, csak célozni arra, hogy mennyire tetszik Dora karaktere!
    bocsi a szófosásért, de ezt el akartam mondani, és már olvasom is a következő részt! *.*
    mellesleg: jó hogy itthon vagy! ♥

    VálaszTörlés
  6. köszönöm :))
    Meloddy, örülök, hogy sikerült eltalálnom Tom karakterét :))) köszönöm, hogy leírtad, hogy Dora karaktere is megfelelően lett összerakva és nem haragszom a szófosásodért :)) <3
    pusziiim ^^

    VálaszTörlés