Our dream comes true - 10. rész

Sziasztok, Drágáim!
Sajnálom, volt egy kis törés és ihlethiány, de most itt a rész! Mi lesz Dorával és Tommal? Nos, ha ügyesek vagytok, és minden úgy alakul, hogy mindenkinek jó legyen, akkor már most rájöhettek! :)))
Enjoy!
Ui.: Nem jutott eszembe jobb és találóbb cím a részhez, ezért a Szerelmi viszontagságok 1. részének címét viseli. Nem kell megijedni, nem tervezek most semmiféle tragikus esetet a történet további részeiben. :)

Part X. - Love is in the air

-Angie,mi ez itt rajtad? - kérdeztem, mikor a kezére pillantottam.

-Ez egy karkötő - válaszolta nemes egyszerűséggel barátnőm.

-Karkötő? Gyémántokkal? - húztam fel a szemöldököm.

-Hát nem látni?

-Angie, mondd már el, honnan van! Ne kelljen már mindent kiszedni belőled! - mosolyogtam, de legbelül sejtettem, hogy Jantól kapta.

-Mikor bejött Jan a nappaliba, megkérdezte, mi lenne, ha megpróbálnánk együtt, ha már mindenki tud a másik érzéseiről. Kaptam tőle egy szál rózsát és ezt a karkötőt. Azt mondta, ezt még az eltűnése előtt akarta nekem adni, de olyan hirtelen történt minden, hogy nem volt alkalmas időpont. Postázni pedig nem akarta, mert sosem lehet tudni, ki és mit lát. Így most adta nekem. Dora, el sem hiszed, mennyire boldog vagyok! - mesélt Angie fülig érő szájjal. - De most te mesélj nekem! Mi is volt ez a séta Tommal?

-Mikor bejöttem szólni, hogy mindjárt jövök, Tommal beszéltem. Eljött bocsánatot kérni a reggeli dolgokért.

-És te gondolom, meg is bocsátottál neki - közölte közömbösen.

-Ne szólj bele! Én is végighallgattalak! Szóval, igen, megbocsátottam neki. Ha a hetedik megérzésem nem csal, akkor valami szerelmi vallomáshoz hasonlót akart velem közölni, de én szemét módon beleszóltam mindig, így nem tudta végigmondani. Közben jött Jan is, akit majdnem lebuktattam.

-Mit csináltál? - nézett rám rémülten Angie.

-Kérdezte, hogy mit csinálunk, én meg majdnem leszóltam, hogy "Jan, ne szólj bele!", de gyorsan kivágtam magam, mert azt mondtam, hogy Jannal is hasonló volt a helyzet, mint most Tommal. Azt hiszem, Jan majdnem szívrohamot kapott. Szerencsére azonban mégsem. Tomnak pedig azt hazudtam, hogy Jan egy jó barátom, de nem szeretnék róla beszélni. Magyarán nagyon ügyesen kivágtam magam a helyzetből - mondtam büszkén.

-Te normális vagy??? - kérdezte hisztérikusan Angie. - Ki is derülhetett volna az igazság!

-Angie, fejezd be! Nincs semmi probléma! De folytatnám, ha megengeded!

-Jó, igazad van, ne haragudj! - ni, ő ma már a második ember, aki igazat ad nekem. Nem rossz arány.

-Nos, mikor elköszöntem Tomtól, bejöttem, hogy akkor essünk neki a kajának, de ti épp csókolóztatok, én meg nem akartam megzavarni semmit, ezért elindultam sétálni, a kapuban viszont összefutottam Tommal. Szerintem örömködött, mert holnap körbemutathatja a környéket. Aztán elindultunk sétálni, ... - elmeséltem neki az egészet, ő pedig elkezdett kombinálni.

Szerény véleménye szerint Tom életében először küzdeni akar egy nőért, és ez a nő én lennék. És még azt is határozottan állította, hogy bennem is lángra gyúlt a gitáros iránt egy érzés, csak még elég alacsony hőfokon. Míg Angie ezt taglalta, rájöttem, mennyire igaza van. Amiket Tom mondott reggel, hogy már csak azért is megszerez egy éjszakára, azért estek olyan rosszul, mert már akkor tudtam, hogy egyszer úgyis igaza lesz. Csak talán önszántamból megyek majd vele, nem azért, mert rám kényszeríti. És már a séta közben is megtámadtak olyan gondolatok, hogy mi lenne, ha most nem mint két barát, hanem mint egy szerelmespár sétálnánk végig az utcákon. Mivel nem akartam megbántani Angie-t és bunkó sem akartam vele lenni, inkább elmentem tusolni és aludni. Legbelül már alig vártam a holnapot, viszont magamnak is nehezen sikerült bevallanom. Már csak az a fontos, hogy ne egyből adjam meg magam. Mert annak csak hatalmas pofára esés lesz a vége. Ezen gondolatokkal hunytam álomra a szemem.

***
-Tom, te meg merre jártál? - kérdezte dühösen és idegesen Bill a bátyját.

-El kellett intéznem valamit. Ja, míg el nem felejtem! Holnap nem leszek itthon - válaszolt Tom bugyután vigyorogva.

-Te most vagy randira hívtál valakit vagy betéptél. Vagy mindkettő. Remélem, az első verzió nyer! - mondta Bill egy pillanatnyi hallgatás után.

-Nyertél. De én is, öcsi! Dave és Angie együtt vannak!

-Neee!!! - nyögött fel fájdalmasan Bill. - Te meg amúgy honnan tudod ezt?

-Dorától. Mert képzeld, nála voltam!

-Ugye normális voltál vele? - riadt meg a fiatalabb Kaulitz.

-Ne izélj már! Bocsánatot kértem tőle, ... - Tom is elmesélt mindent annak az embernek, akiben a legjobban megbízik. Zavartan hadovált össze-vissza, de Bill ki tudta venni  a lényeget. És azt is, hogy Tom - még ha nem is tudja - fülig szerelmes. Kicsit félt, milyen lesz majd Tom és meddig tart ez nála, de örült, hogy bátyja végre megtalálhatja a boldogságot.
***