Our dream comes true - 21. rész

Sziasztok, Drágáim!
Tudom, hamarabbra ígértem a részt, de 20.-án 20.-a volt, tegnap meg unokatesómat kellett korrepetálnom... Most viszont mindenki legnagyobb örömére itt az új rész! :)) 
Angel, Leona, amit nem értettetek: Tom és Dora a kanapén csókolóznak, mikor valaki hazaér és egy kicsit hangosabban csukja be az ajtót maga után, majd pedig meglátja őket és rájuk szól. De hogy ki volt ez, az most kiderül! :))
Jó szórakozást! :)

Part XXI. - Everybody in love (Mindenki szerelmes)

-Ezt mondanod sem kellett volna, drága Dora! - hajolt közelebb Tom és ismét birtokba vette a ajkaimat. Egyszer hallottunk egy ajtócsapódást, de nem törődtünk vele, majd a következő pillanatban egy kérdést.

-Tom, te mit csinálsz és kivel azon a kanapén?


Hirtelen szétrebbentünk és a hang forrása felé tekintettünk. Ki más állhatott volna ott, ha nem Angie?


-Ugye, nem csak megfektetni akarod? - kérdezte fenyegető hangsúllyal. Csak lestem, mint Rozi a moziban és eszem nem volt hozzá, mi lelte.


-Dehogyis! Hogy kérdezhetsz ilyet? - akadt ki Tom.


-Jól van, na! Nem kell egyből leharapni a fejem! Poénnak szántam. Csak kíváncsi voltam, mi lesz a reakciótok! - mosolyodott el barátnőm.


-Nem volt a legjobb vicc, de most az egyszer elnézem neked! - mondta Tom is mosolyogva, még mindig fölém hajolva.


Felkeltünk a kanapéról, Angie pedig átküldte Janhoz Tomot azzal az indokkal, hogy nagybátyám akar vele beszélni. Ezt közölte vele is, amint Tom kilépett a házból.


-Na, mesélj, mi volt! - kezdte, miután elrakta a telefonját. Nem is ő lenne! 


-Először én kérdezek! Volt egy különös álmom, és kíváncsi vagyok, mi volt benne igaz, és mi nem. Lehet, kicsit nyers leszek, de lefeküdtetek Jannal? - Angie reakciója hihetetlen. A szemei kikerekedtek és arca is elvörösödött. De én is tátottam a számat.


-Ezt meg... hogy? - dadogott Angie.


-Tudod, én sem értem, ilyen még sosem volt velem...


-Inkább mondj el mindent! Azt is, amit álmodtál, meg azt is, hogy végül is hogy jöttetek össze! - kért Angie.


Vittünk be a nappaliba egy kis csokifagyit, én pedig belekezdtem. Elmeséltem, hogy került Tom az ágyamba, mennyire rosszul esett, mikor kirohant az ajtón, meg azt is, Angie mit mondott álmomban. Ő persze csak nézett nagyokat, hisz ilyen még sosem volt velem. Vele sem. Aztán mondtam Angie-nek, hogy mesélje el, mi volt. Mégiscsak másabb szemtől szemben, mint egy álomban. Hihetetlen boldog voltam, mikor ő kérdezte, mi is van velünk Tommal. Mintha valami mázsás súlytól szabadultam volna meg, mikor elmondtam neki, hogy szeretem. De ez a fajta súly nem megkönnyebbüléssel töltött el. Sokkal inkább boldogsággal, örömmel és biztonságérzettel, hisz tudtam, Tom karjaiban mindig biztonságra és megnyugvásra lelek és ott nem érhet semmi rossz.


Hamar elment a délelőtt fagyi evéssel és beszélgetéssel, így elkezdtem készülődni, hogy azért mégse pizsamában menjek Tomhoz. Gyorsan felkaptam magamra valami kényelmes, de mégsem teljesen otthoni ruhát, így készen álltam a délutánra. Belenéztem a tükörbe és egy teljesen más lányt láttam. Sokkal szebbnek és csinosabbnak láttam magam, mint mondjuk tegnap reggel. Teljesen igaz az a mondás, hogy az ember a szerelemtől és a boldogságtól kivirul. Nem sokáig bírtam csodálni magam, mert csöngettek. Ajtót nyitottam, de nem épp az állt ott, akit vártam.