Our dream comes true - 14. rész

Sziasztok, Drágáim!
Bocsi, hogy tegnap nem hoztam, de remélem, kíváncsiak vagytok, ki lehetett az az ismerős, aki Janhoz ment. A mai részben kiderül :))))
Enjoy!

Part XIV. - Tom is in love???

-Angie, nem mennél haza Dorához, kérlek? - hallottam meg egy ismerős hangot a háttérből. Azt hittem, az ütő is megáll bennem. Tomnak még volt képe átmenni Janhoz, ahelyett hogy hazament volna az öccséhez és neki öntené ki a szívét, hogy elpazaroltam egy doboz cigijét.


-Persze, Tom. De mit csináltál Dorával? Teljesen ki van bukva! - tudtam, hogy Angie-re számíthatok, ha valakinek lelkiismeret-furdalást kell okozni.


-Miattam? - kérdezte Tom félénken.


-Gondolom, mivel veled ment volna randizni, nem? - úgy tűnik, rólam megfeledkeztek. Illetve a telefonról.


-Rágyújtottam az udvaron, ő meg elvette a bagómat és kidobta a kukába. Nekem bedurrant az agyam és bunkó voltam vele.


-Aha. Értem. Na, mindegy, majd megbeszélem Dorával. Édesem, majd akkor máskor átjövök - mondta Angie, és hallottam egy nagy cuppanást, majd megszakítottam a hívást.


Egyben mérges is voltam Tomra, azonban örültem is, mert legalább belátta, hogy ma valamit nagyon elrontott. Igen kíváncsivá tett, hogyan fogja ezt jóvátenni. Nem tudom, hogy csinálta, de ilyen velem még nem volt. Első látásra belopta magát a szívembe. Nem mondom, hogy szerelem első látásra, de majdnem az volt.


***
-Nos, mit tettél már megint, Tom?


-Tudod, van egy régi ismerősöm. James Blue. Még mielőtt híresek lettünk, volt egy barátnőm. Nagyon szerelmes voltam belé, de James geci módon lenyúlta tőlem. És Jenny ment is vele. Akkor omlott össze bennem a nőkbe vetett hitem. Eddig azt hittem, nem is leszek többé szerelmes, de mikor megláttam Dorát, minden megváltozott. Rájöttem, hogy minden nőt kihasználtam, aki csak a két szép szememért lefeküdt velem, és arra is, hogy az unokahúgodnak teljes mértékben igaza volt. Aztán tegnap este eljöttem bocsánatot kérni, de előtte úgy éreztem magam, mint egy kamasz fiú, aki életében először próbál randira hívni egy lányt. Utána nektek köszönhetően elmentünk sétálni egyet, most meg elvittem volna városnézésre, de James megint bekavart. Ostobaságokat vágtunk egymás fejéhez, Dora pedig ezt megelégelve Jamest elküldte a búsba, engem meg behívott, hogy mondjam el, ki az a csávó és mi volt ez a reggeli dolog. A többit pedig már mondtam az előbb. És most itt vagyok, hogy segíts nekem - fejezte be mondandóját Tom és könyörgő szemekkel nézett Janra.


-Köszönöm, Tom, hogy ezt elmondtad. Örülök, hogy ennyire megbízol bennem. De ha rám hallgatsz, vársz egy pár napot, hogy Dora egy kicsit csillapodjon, ...


-És ha nem bírok pár napot várni? Mert már most át akarok menni elmondani neki mindezt?


-Dora nem esik olyan könnyen szerelembe, mint most te. Neki kell egy kis idő. Pár randi, kicsit jobban megismeritek egymást, aztán szerintem már szabad a pálya. Hidd el, ismerem - mosolygott biztatóan Jan Tomra.


-Köszönöm, Dave. Igazán rendes tőled, hogy segítesz a tegnapi ellenére is. 


-Van más választásom? - nevetett Jan. - Ha nem segítek, használhatatlan lennél, az pedig senkinek nem lenne jó. És Dora boldogsága is fontos.


-Mindenesetre köszönök mindent, Dave. Akkor majd a holnapi megbeszélésen találkozunk - nyújtotta a kezét Tom, melyet Jan el is fogadott.


-Akkor holnap. Légy kitartó! Szia!


-Szia!
***


Pár nappal később még mindig kerültem Tomot, holott borzasztó nehezemre esett. Már azt hittem, ennyi után feladja a küzdelmet. Azonban mikor elindultam kávéért a fiúknak, valaki befogta a szemem és a számat, majd berántott valami kis helyiségbe.