Úristen, el sem hiszem! :D

Sziasztok, Drágáim! 


Most nem részt hoztam, ráadásul ami most jön, azzal késtem is egy napot... :/ De azt mondják, születésnap, névnap előtte-utána 8 nap. :P

Szóval a nagy hír, hogy tegnap (mire felteszem, tegnapelőtt lesz... :P) volt a blogom 1 ÉVES! Hihetetlen gyorsan telt el ez az év. Még emlékszem, milyen kis félénken írtam az első gondolatokat hozzátok, Drágáim, és mennyire izgatottan vártam az első visszajelzéseket. Ráadásul akkor még mindenkinek, akinek a blogját olvastam, írtam, hogy nézze meg az enyémet, rakja ki az övére, hogy már nekem is van blogom, ezáltal többekhez jut el az infó és többen jöttök olvasni. Eleinte még nagyon elszontyolodtam, hogy nem nagyon jönnek a kommentek annak ellenére, hogy az oldal látogatottsága szépen növekedett. Aztán eljött egy pont, amikor 4-5 rendszeres kommentelőm volt, de egyszer csak ők is eltűntek. Jöttek azóta 'újak', és mára sajnos csak 2-3 olyan ember van, akik rendszeresen írnak, amit nagyon köszönök, mert valami építő jellegű kritika mindig van az írásaikban. A másik dolog, ami miatt szomorkodtam egy kicsit, hogy a rendszeres olvasók száma nagyon lassan növekedett. Persze, most már tudom, hogy nem úgy van az, hogy ahogy eljut hozzátok az infó, rögtön rendszeres olvasásra jelölitek a blogomat, de akkor még nem így voltam ezzel. Úgy gondoltam, egy nagy rakás szerencsétlenség, amit csinálok és teljesen felesleges volt megnyitni a blogot. Mára ez már valamennyire megváltozott... :P
Akkor elemezném kicsit az elmúlt évben született írásaimat. :)


Kezdjük a novellákkal. Az első novella, ami az oldalra felkerült, az az Elnyomott érzelmek volt. Nos, ez nem teljesen így van, mert az első novellám egy másik oldalon található, de azt gonosz módon nem árulom el, mert majd még egyszer ide is fel szeretném tenni, ha már van blogom és eddig nem sikerült... :P A soron következő novellám a Lehull a lepel volt, és csak ez után jött az, amelyik az 'ELSŐ NOVELLA' címet birtokolhatja. Ezek után írtam meg A barátság ára-t, ami kicsit szomorkásabbra sikeredett az addigiaknál, de abból a két kommentből, ami érkezett, az jött át, hogy mégsem rontottam el annyira. :) A második többrészes történetet írtam, mikor összehoztam az After a hurricane comes a rainbow első és második részét. Ezt két részletben raktam fel nektek, habár mehetett volna egyben is... De a következőkben már erre is jobban figyeltem/figyelek majd. ;) A következő a Régi-új barátság lett. Emlékszem, pont a hóesést néztem, mikor belém hasított a novella alapötlete. Meglepően gyorsan írtam meg, bár ez néhol meg is látszik... NA, és ez után jött az, amire igazából magam sem számítottam volna. Tavaly szeptember végén/október elején felvettek egy TWC-vel foglalkozó csoportba. (Ha esetleg valaki még nem tudná, ez az ikrek közti szerelemmel foglalkozik.) Itt egy videó annyira megihletett, hogy Neserly Mollyval közösen megírtuk a Come back to me-t. Az első része nekem, a második pedig Mollynak jutott. Feltettem ide, egy olyan oldalra, ahol előtte csak és kizárólag heteró történetek és novellák voltak, és hirtelen bele sem gondoltam, hogy mi van, ha valaki nem szereti és emiatt elpártolhat az oldaltól. (Később alkottam Renee-vel egy külön TWC-s blogot, úgyhogy nem lesz több ilyen témájú írás az oldalon! ;) ) Az eddigi utolsó novellám a Balesetből született szerelem. Vicces, mert egy autós magazint lapozgattam, amiben az Aston Martinról volt szó, és úgy gondoltam, jöhet a következő írásom, ami nem sokkal később el is készült és felkerült az oldalra.


Most pedig jöjjenek a hosszabb történetek. 
Az első a Szerelmi viszontagságok. Emlékszem, még 10.-ben írtam meg az alapját (amit nevezhetünk gyerekes próbálkozásnak is). Ebből két rész volt meg, de az elsőt elhagytam valahol, így csak az emlékeimre hagyatkoztam, és sokkal jobb lett, mint amilyen a 3 évvel ezelőtti lett. És hogy miért mondtam azt, hogy gyerekes próbálkozás? Nem rég megtaláltam azt a füzetet, amiben az első rész bujkált. Elolvasta, és meg kell mondjam, legszívesebben fejbe vágtam volna saját magam, mivel annyira nem az érzelmekre mentem rá, hanem a cselekvésre, arra, hogy ki megy jobbra, ki balra, hogy így visszagondolva és -olvasva katasztrófa lett és csak örülök annak, hogy akkor még nem volt blogom, ahová ezt feltehettem volna... :P 
A következő 'nagy falat' az Our dream comes true volt, amit jelenleg szüneteltetek. Ezt a történetet kint az utcán írtam, míg tesómék kint bicikliztek vagy labdáztak (elég nyugis a környék és kocsi is kevés jár erre). Eleinte nagyon tetszett, hogy aki kommentelt, izgalommal várta a következő részt, akkor még szinte minden napra jutott egy 'fejezet'. Mára viszont kicsit ráuntam az egész történetre és talán ezért nem jön annyira a gondolat, hogy hogyan folytassam. Habér van már pár ötlet, mi is legyen Dora és Angie sorsa, nem az igazi, és ha folytatni is tudom onnan, akkor pár gondolattal később akadok meg, onnan pedig szinte sehova tovább... :( De ígérem, ahogy lesz valami, mindenképp hozom! :) 
Nos, a jelenleg is 'futó' folytatásos történet A szív és az ész harcai. Ahogyan az első résznél is írtam, az ötlet egy németórán jutott eszembe, ahol a babysitterkedésről vitáztunk/beszélgettünk. Nagyjából leírtam hazafelé a vonaton a gondolataimat, hogy hogyan is képzelem el ezt az egészet. Aztán 'gyűjtögettem' még infókat, a saját tapasztalataimat is beleírtam (nem voltam babysitter, csak sokat figyeltem tesómékra, ami majdnem ugyanaz :P ), és ami a legjobb volt az egészben, hogy megírtam paneleket, amiket egy-egy részbe szívesen beleírtam volna. De ez természetesen - mint minden eddigi írásomnál - nem úgy jött össze, ahogy azt Móricka elképzelte. Máshogy alakítottam a szálakat, aminek köszönhetően ezek a részek már nem kerülhettek bele abba, amit feltettem ide az oldalra. Egy füzetben még megvannak, de nem hinném, hogy valaha még felhasználom. Sajnos, mivel elég jók lettek. De hát így jártam... :)


És végezetül néhány adatot is megosztanék veletek. :)
Az elmúlt egy évben 117 közzétett bejegyzés született, 7792-szer jöttetek ide 10 országból. :) A legforgalmasabb hónap 2011 decembere volt, akkor a látogatottság 1028 (!) volt. ^.* A legolvasottabb bejegyzés a Come back to me lett, de ha csak a heterós részt veszem figyelembe, akkor a Balesetből született szerelem. Ha pedig az összeset nézzük, akkor az az egy szem JLS-es bejegyzés, amit akkor tettem fel, mielőtt megjelent volna a Take a chance on me kislemezük... Az egy év alatt 270 közzétett megjegyzés született, aminek nagyon örülök. :) Rengetegszer hatalmas mosollyal az arcomon olvastam egy-egy hozzászólást, amiben legtöbbször kifejtettétek, mi tetszett, mi nem, mint változtassak. Ezt nagyon köszönöm nektek! <3 


Köszönöm az elmúlt évet, és remélem, minél többen jöttök majd és legalább egy pipát raktok nekem a részek alá! ;)