5.8.11

Our dream comes true - 13. rész

Sziasztok, Drágáim!
Tegnapra terveztem a részt, de sajnos közbeszólt a szalonnasütés és utána egy hatalmas séta, hogy lefárasszuk a kicsiket. Nos, sikerült engem is lefárasztani, de most pótolom a hiányosságot! :) Itt a folytatás! :))
Enjoy! 
Ui.: Dora kicsit verekedős ebben a részben is, de nem lesz végig ilyen, ne aggódjatok! :)


Part XIII. - Who's that?


-Kezdesz átlépni egy bizonyos határt, Tom! Ez pedig semmi jót nem jelent neked! Úgyhogy két választásod van. Vagy normálisan beszélsz velem, a házamban meg pláne, vagy pedig elmész és soha többé nem szólsz hozzám!


-Mi van veled? Úgy viselkedsz, mintha már járnánk, és valami hatalmas bűnt követtem volna el a kapcsolatunk ellen! - kiabált már Tom is.


-Látom, már kár volt elnéznem neked azt, hogy mindenképp meg akarsz fektetni. Tudod, nehezen, de mégis elhittem, hogy esetleg megváltozhatsz és tényleg magad mögött tudod hagyni a múltad. De ahogy elnézem, ez is hiba volt.


Tom a másodperc töredéke alatt előttem termett és megcsókolt. Én annyira meglepődtem, hogy hirtelen még ellenkezni is elfelejtettem, de amint tudatosult bennem, mit csinál Tom, ellöktem magamtól és lekevertem neki egy pofont. Csak hogy tudja, hol a határ.


-Azt hiszed, mindent el lehet intézni egy csókkal? Vagy hogy mindent elfelejtek egy csók hatására? 


-Azt hittem, te is akarod! - próbált mentegetőzni. Pedig mennyire fején találta a szöget. De nem fedhetem fel magam. Küzdjön egy kicsit. Nehogy már mindent megtehessen gátlástalanul, más érzelmeit figyelembe sem véve.


-Tudod, eddig én is azt hittem, akarom. De velem egyetlen pasi sem beszélhet úgy, ahogy te tetted az előbb. Úgyhogy most menj el - mondtam. Nekem is nehezemre esett, viszont már igen csak a sírás határán álltam. 


-De... mi lesz a környékkel? - esett kétségbe Tom.


-A környéket bármikor megnézhetem. Nem muszáj veled mennem, hisz Dave is ismeri a helyi nevezetességeket, ő is meg tudja mutatni.


-Akkor szia! - mondta szomorúan Tom. Én nem akartam ennyire elszomorítani. Erről az egészről csak ő tehet, magának csinálta a bajt.


***
Tom elindult a kocsija felé, azonban még hallotta, hogy tányérok s poharak röpködnek kifelé az udvarra. Borzasztó lelkiismeret-furdalása volt, mert ha nem kapja fel a vizet, akkor nem bunkózik Dorával, és lehet, hogy most épp a park felé tartanának.


-Hát ezt jól megcsináltad magadnak, hülye seggfej! - korholta magát Tom. 
***


-Miért, miért, miért? - dobtam ki a következő poharat a teraszajtón, ami hangos csörömpöléssel ért földet. Már emeltem a következőt, mikor megcsörrent a telefonom.


-Igen, tessék?


- Kicsi Dora, minden rendben van? Mi volt az a csörömpölés? Ugye nem sérült meg senki? - aggodalmaskodott Jan.


-Persze. Hogyne volna minden rendben? És ne aggódjatok nem sérült meg senki - mondtam Jannak talán kicsit szemtelenebbül, mint kellett volna. - Ne haragudj, nem így akartam. Semmi sincs rendben. De majd megoldom.


-Hazamenjek? - kérdezte Angie aggodalmas hangon. Ezek szerint ki voltam hangosítva.


-Angie, maradj ott! Egy kicsit egyedül szeretnék lenni. Érezzétek jól magatokat! Vagy ha úgy tetszik, egymást! - mosolyodtam el halványan.


-Úgy hallom, nincs ott akkora gáz! - mondta Jan. - Megbocsátasz egy kicsit, csöngettek.


-Persze, menj csak.


-Mi történt, Dora? - aggódott Angie.


-Lehet, egy kicsit felfújtam a dolgot, Tomot meg elküldtem. Aztán meg megpróbáltam valahogy levezetni a feszültséget, így elkezdtem dobálni a tányérokat meg a poharakat.


-Angie, nem mennél haza Dorához, kérlek? - hallottam meg egy ismerős hangot a háttérből.

2 megjegyzés:

  1. Hú, vajon miért kell Angienek is hazamennie Dorához? Ki jöhetett Janhoz? Amúgy próbálok rászokni arra, hogy nagy kezdőbetűvel írjam a komikat, de ez nekem nem mindig megy xDxD Nagyon jó rész volt, de a sok drága porcelán... :((( kicsit agresszív, de ez nagyon szimpatikus nekem :))) Viszont én most kicsit fújok Tomra amiatt a hirtelen jött csók miatt... ez unszimpatikus! xDxD Király lett és már várom a folytatást! ^^

    VálaszTörlés
  2. köszönöm drága! :) am én is mindg kisbetűvel írom a komikat :)) nem lényeg sztem :)) de ha neked úgy jobb :)))
    am majdnem leírtam a végén, hogy ki az az ismerős hang.... :P de nincs ekkora szerencsétek :)))
    nem volt az a sok tányér olyan drága porcelánból... xD Tom meg csak el akarta feledtetni Dorával, hogy mekkora bunkó volt... de nem jött neki össze... na nem mondok többet, mert a végén a következő részekből is elárulok valamit... :)))
    pusziim^^

    VálaszTörlés